A nők jelentős hányada szereti, vagy egyenesen imádja a cipőket. Némelyek külön szobát rendeznek be csak a cipőknek, mások megelégszenek egy szekrénnyel is. Szeretjük a tűsarkút, a lapos talpút, a különféle csizmákat, szandálokat, körömcipőket, papucsokat, de még a sportcipőket is.

Kétségkívül a legszexibb látványt a tűsarkú nyújtja a férfiak számára. Ha épp nem a legtragikomikusabbat, amikor a hölgy egyszerűen nem tudja viselni a cipőjét. Kevés kiábrándítóbb dolog van egy tűsarkúban tipegő, egyensúlyozó nőnél. Talán csak az, amikor kisbabák kapnak tűsarkút. Ugyanis Amerikában már ez is létezik, méghozzá egy anyuka agyából röppent ki a gondolat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy csak járni nem tudó babáknak tervezte, csupán a látvány kedvéért, a sarok pedig egyébként is puha, tehát nem kell rajta egyensúlyoznia a csöppségnek még véletlenül sem.

Sokan elítélik a tűsarkú cipőt, azonban előnyös tulajdonságai is vannak, segítheti például a vénás vér visszaáramlását, vagy csökkentheti a túlzott ágyéki görbületet. Azonban ha gyakran viseljük őket, akkor növekszik a térd terhelése, ami miatt valószínűbbé válik a kopása is, előfordulhat bokaficam, és csontkinövések, bőrkeményedések megjelenése is. A maximális egészséges sarokmagasság nem haladja meg az öt centit.

Sokan abból kiindulva, hogy egészségtelen a tűsarkú cipő, átesnek a ló túloldalára, és a teljesen lapos változatokat választják. Tény, hogy a lábujjak számára előnyösebbek, hiszen általában szélesebb a lábfejük, ugyanakkor kevésbé támasztanak, és ha nincs megfelelő talpbetét bennük, akkor a járással járó ütközések mind tompítatlanul érik a lábat és közvetve a gerincet. Ezekben a cipőkben a medencénk előre dől, ezért gyakoribbak a hát- és derékfájások is. Különösen nagyobb testsúly vagy terhesség esetén kell figyelni arra, hogy ne válasszunk teljesen lapos sarkú cipőt.

Részesítsük előnyben a bőrből készült lábbeliket és csak akkor vegyünk meg egy cipőt, ha már a boltban felpróbálva is nagyon kényelmes: egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy hordás közben idomulni fog a lábhoz, vagy enged majd később. Ha dörzsöl, szorít, nyom valahol, akkor intsünk neki fájó búcsút.